 |
 |
Hétfõtõl-péntekig: 10:00-12:00 és 16:00-19:00
Szombat: 9:00-12:00 | Vasárnap: 18:00-19:00
2120 Dunakeszi, Hunyadi u. 60 | Telefon: +36-30-921-72-74
|
« Cikkek
Dr. Kertész Péter: Tacskót ? Tacskót !!!
â A tacskó mindenesetre a kutyák között a legeredetibb egyéniség, mintegy komikus összetétele a szeretetreméltóságnak és cudarságnak, pajkosságnak és világfájdalomnak, tettrekészségnek és lustaságnak, közömbösségnek és érzékenységnek, gyerekségnek és nagyképűségnek.â dr. Engelmann-( in: József Ãkos: A kotorékvadászat 1929. )
Talán ezzel az idézettel mindent elmondtunk róluk, bár szerintem csak az értheti meg igazán, aki már tartott ilyen kellÅen szeszélyes, önfejű â(ör)dögötâ, ráadásul drótszÅrrel súlyosbÃtvaâ¦.
Nem szeretnék a tacskó jellemrajzával hosszadalmasan foglalkozni, de legfontosabb elemként kiemelném, hogy vadászkutyáról van szó!
Monostori Károly 1909-ben megjelent âEbtenyésztésâ cÃmű munkájában borzebnek Ãrja, manapság viszont, ha a kutyák elhÃzásáról esik szó, felrémlik elÅttünk egy, négy görbe lábon járó töltött zokni, idÅs nénikével a póráz másik végén.
Ãllatorvosi szempontból rövidlábú, hosszú életű fajtáról van szó, amely alkatából adódóan hajlamos néhány betegségre. A fajtán az úgynevezett kondrodisztrófiás-jelleg jól mutatkozik, ez tette törpévé és kellemesen barokkos Ãvű lábúvá, maga az elváltozás a végtagok porcszöveteinek növekedési zavara. A tacskóknál (és más hasonló alkatú kutyáknál) ez fajtajelleg, és öröklÅdÅ tényezÅként rögzült. Súlyos formájával találkozhatunk, ha a szuka kis létszámú almot nevel, bÅséges a tej-ellátás és a növekedÅ utódok keveset mozognak. Ekkor a kölykök extrém nagy súlyúak lesznek, a mellkasuk ellaposodik, nem tudnak rendesen felállni. IdÅben észlelve a problémát rendszeres mozgatással, tornáztatással, és részleges táplálék megvonással meggátolhatjuk a súlyos deformációk kialakulását.
Ãjszülött korban egyes fejlÅdési rendellenességek elÅfordulhatnak, és ezek az állat további fejlÅdését is megnehezÃtik, célszerű tehát már az ellés körüli idÅszakban (néhány napos korban) állatorvossal megvizsgáltatni az almot. Súlyos mértékű túl-, vagy alulharapás, nyúlszáj, szájpadlás-hasadék esetén a kölyök fájdalommentes elaltatása is szóba kerülhet, ennek megÃtélése állatorvosi feladat. A harapáshibák tenyésztésbÅl kizáró tényezÅk!
Nem megfelelÅ alom hÅmérséklet esetén találkozhatunk herpes-vÃrus fertÅzéssel, ami hirtelen kölyökhalált okozhat. A vÃrus a 14 napnál fiatalabb állatokat betegÃti meg, náluk a test hÅszabályozó-képessége még nem fejlÅdött ki, még nem állandó testhÅmérsékletük nagyban függ a környezet hÅmérsékletétÅl. A vÃrus 36-38 C-on már nem képes szaporodni és fertÅzni ezért az alom hÅmérsékletet is célszerű erre beállÃtani. Természetesen az anyakutyának lehetÅséget kell biztosÃtani hűsölésre.
A kölyökkorban elÅforduló további fontosabb fertÅzÅ betegségek:
Parvo-vÃrusos bélgyulladás:Súlyos, véres hasmenéssel, és nehezen csillapÃtható hányással járó betegség, ami esetenként 12- 24 órán belüli elhullást is okozhat. Fontos hogy az anyai ellenanyagok, amit a föcs-tejjel vettek fel a kölykök, 7-8 hétig védelmet nyújtanak, az elhibázott túl korai védÅoltás ezeket az ellenanyagokat blokkolhatja. Ezért javasolja általában az állatorvos az elsÅ oltást csak a 7.-8. hét környékén beadni. Ha a járványhelyzet ezt kÃvánja, ennél korábban speciálisan erre a célra összeállÃtott oltóanyaggal lehet oltani.
Szopornyica:Egyre ritkábban találkozunk vele, kölyökkorban súlyos légzÅszervi tüneteket, tüdÅgyulladást, gennyes kötÅhártya-hurutot okoz. A betegek tartósan lázasak, köhögnek, szemükbÅl, orrukból sűrű sárgás váladék folyik. Több formája ismert a betegségnek; az átvészelt szopornyica állhat egyes epilepsziás tünetek hátterében. Gyógykezelése állatorvosi feladat, ami súlyos esetben sokszor kilátástalan. MegelÅzése kombinált vakcinákkal lehetséges, a 10. hét környékén adjuk be az elsÅ oltást ellene.
Növendék kutyáknál sokszor találkozunk különbözÅ felsÅ-légúti megbetegedésekkel, és hasmenéssel, hányással járó kórképekkel , amelyek többnyire fertÅzÅ eredetűek, de ezek általában enyhe lefolyású betegségeket okoznak.
A tacskók jellemükbÅl eredÅen hajlamosak bezabálni mindenféle maradékot, szemetet, gyümölcsöket (magostul), amelyek a gyomor-bélcsatorna betegségeit okozzák. Gyakori probléma a gyomor-megterhelése (ez gyakorlatilag a âbezabálásâ orvosi megfelelÅje), és a részeleges vagy teljes bélelzáródás. TÃpusos a disznóvágások után, hogy az apró csontokat (köröm) odaadják, hiszen olyan âaranyosanâ kéri. A végállomás gyakran az állatorvosi rendelÅ: a hasüreget áttapintani sem kell, feltűnÅ az extrém kitelt has és a messzirÅl hallható csörgÅ-zörgÅ hang, amit a gyomorban összegyűlt csontok hallatnak. Egyik esetben (tacskó) az eltávolÃtott csontokkal (ami körömpörkölt gyártása közben került az áldozatba) egy literes edényt töltöttünk meg! Szerencsésebb volt Pipi nevezetű szálkásszÅrű-tacskóm, aki egy fél gombolyag spárgát evett meg, mert rálötyögött egy kis zsiradék. Valószinűleg a zsÃrnak köszönhetÅen a gombolyag áthaladt a bélcsatornán és másnap reggel mentettem meg, amint a végtermék fityegett a âkijáratbanâ.
Acantózis nigricans: ismeretlen oktanú bÅrbetegség, amely kizárólag tacskókban jelentkezik. Már 1 éves kor táján jelentkezhet, a hónaljban a bÅr megvastagszik, lekopaszodik. KésÅbb a hasaljon, a lágyéktájékon, a füleken is bársonyos tapintatúvá válik a bÅr. ElÅrehaladott esetben a bÅr olyan, mint a fekete bársony. Az elváltozás nem gyógykezelhetÅ.
A kis méretű test hosszú életet is lehetÅvé tesz tacskóink számára â amennyiben nem zabálja magát halálra idÅ elÅtt- Ãgy az öregkori betegségek egész tárháza gyűlhet össze:
SzÃvbetegségek
TÃpusos városi, keveset mozgó egyedeknél. IdÅnkénti köhécselés, zihálás, a has kiteltsége hÃvja fel a figyelmet a bajra. Nem szÃvesen mozog, keveset eszik, a szájnyálkahártyája halvány, esetleg lilás szÃnezetűvé válik. Az ok általában szÃvbillentyű hiba és következményes keringési elégtelenség. IdÅben elkezdett gyógykezeléssel a folyamat lassÃtható, és hosszú ideig tünetmentessé tehetÅ a beteg.
Mozgás-szervi betegségek
Legismertebb ezek közül az ún. tacskóbénulás. A porckorong elváltozásáról van szó, ami általában a hát-ágyéki gerincszakaszt érinti. ElÅsegÃtÅ tényezÅ a testhez képest hosszú gerinc és rövid lábak. A kezdeti idÅszakban az állat púposÃtva jár, majd a hátulsó testfél megbénul, a hátulsólábait mereven elÅrenyújtva tarja, nem bÃr lábra állni. ElÅrehaladott estben a hátulsó végtag petyhüdt, rongybaba szerű és fóka módjára húzza maga után. Az elváltozás bevezetÅ tünetek nélkül hirtelen is kialakulhat. Gyógykezelése mindig állatorvosi feladat és az esettÅl függ, hogy sebészi vagy konzervatÃv terápiát választunk.
Cushing-szindróma
A kutyák egyik leggyakoribb endokrin megbetegedése, különösen gyakran találkozunk vele 8-10 év feletti tacskóknál. Oka a hipofÃzis és a mellékvese működésének zavara, aminek súlyos anyagforgalmi (vÃz-, szénhidrátanyagcsere) következményei vannak. Az állat sokat iszik és vizel, elhÃzik, a hasa jellegzetesen lóg, majd a fülön és a has aljon szÅrhiányos területek alakulnak ki. A fertÅzésekkel szembeni ellenállóképesség is hiányos lesz. A pontos diagnózis felállÃtása után kezeléssel az állapot javulása elérhetÅ.
Cukorbetegség
A leggyakrabban diagnosztizált endokrin megbetegedés, érdekes, hogy szukákban négyszer gyakoribb, mint kanokban. A beteg fáradékony, sokat iszik és vizel, lehelete gyakran aceton-szagú, elÅrehaladott esetben szimmetrikus szÅrhullás, és mindkét szemen lencsehomály figyelhetÅ meg. Laborvizsgálatokkal már korai stádiumban diagnosztizálható betegség, és szövÅdménymentes esetekben teljesen tünetmentessé tehetÅ a páciens. Fontos a tulajdonos közreműködése, a pontos inzulinadagolást és diétát az állat élete végéig folytatni kell.
ElhÃzás
Nem betegség, hanem állapot. Nem köthetŠfajtához, de a tacskó koldus jelleme, a lakásban tartás, a mozgás-szegény életmód mind hozzájárul kialakulásához. Sokszor tapasztaljuk egyedül élŠöreg nénikék tacskóinál, akiknek egyetlen családtagja a kutyája.
A száraztápok térnyerésével olyan koncentrált táplálék jelent meg a kereskedelemben, amibÅl egy tacskónak tényleg csak pár szem adható. Az a baj, hogy az állat jól-lakottság érzete nincs arányban az elfogyasztott takarmány mennyiségével: a szükséges táplálóanyag mennyiséget már megette, de még âkongâ a gyomra. Célszerű a száraztápokat megáztatva és némi rizzsel egyéb háztartási maradékokkal kiegészÃteni. A napi egyszeri étkezés fontos! Nem szabad apró falatkákkal kedveskedni kutyánknak. A súlyos elhÃzás kezelése mindenképpen állatorvosi feladat és legalább annyi szenvedés a gazdának, mint a kutyának.
Ha már közel a vég
Az elválás nem könnyű, hirtelen elhullás esetén beletörÅdünk a megváltoztathatatlanba, súlyos betegségek esetén idÅt húzunk, többször konzultálunk az állatorvossal. A kezelŠállatorvos â aki egész életét végig követte kedvencünknek- talán objektÃvebben tud állást foglalni, mint mi, akik még mindig bÃzunk a csodában. A végleges elaltatás során egy altatószer kombinációval elbódÃtjuk a pácienst, majd miután a teljes érzéstelenség beállt, egy másik szerrel â ami nem méreg, hanem túl adagolt altató- leállÃtjuk a légzést és a keringést, ezzel párhuzamosan leáll az agyműködés. Elfogadott álláspont szerint ez a módszer teljesen fájdalom-mentes. A tetem sorsáról a tulajdonos dönt, több lehetÅség közül választhat: elszállÃttatás, hamvasztás, temetés. Tisztelve a tulajdonos érzéseit, már szoktam javasolni egy új âkedvencâ beszerzését, aki hasonlÃthat ugyan elÅdjére, de új vonásokkal, jellemmel sok örömet okoz majd gazdájának.
Ilyenkor már felmerül a kérdés: tacskót? Tacskót!
â mit kÃvánjak neked jövÅre? Årizzék meg a tenyésztÅid további tenyésztésednél az arany szabadságot, tartsák tÅled távol a küllemdiktátorokat, ne sematizáljanak, mert azt igazán nem érdemled meg.â Dr. Engelmann Frigyes (in: József Ãkos: A kotorékvadászat 1929.)
|
|
|
|